Idén először került sor a magyar ovira. A Nagyobbik már nagyon várta. Itt van igazán elemében, mert itt mindenkit megért és mindenki megérti. Szerencsére talált egy kis barátnőt, akivel az egész ovizás alatt önfeledten játszanak. (néha az óvó nénit igazán megizzasztják, mert kitesznek 10 rosszcsontot is)
Az oviban a gyerekek mondókáznak, énekelnek, és minden alkalommal van valamilyen kézműves foglalkozás is. A tízórait meseolvasás alatt fogyasztják, amikor is a még nem zöldség-gyümölcsevő gyerkőcök is élvezettel rágcsálják a répa és almaszeleteket. Az ovi végén pedig beindul az őrület, és utolsó hajráként hatalmas kergetőzést rendeznek, biztosítva a nyugodt haza utat, ugyanis ezután a Srácok rendszeresen elalszanak a kocsiban, de legalábbis a fáradtságtól szólni sem tudnak.
Most téli képet ragasztottak, fonal és vatta segítségével (a felsőt a Nagyobbik, az alsót a Kisebbik).
Holnap pedig kirándulni megyünk. A fiúknak még nem mondtuk el hova és mit nézünk meg, ezért itt se teszem. Annyit azért igen, hogy leginkább a Nagyobbiknak kedvező program lesz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése